|
privát sztorik
2005.06.01. 22:41
Igaz történet:
Egy francia halászfalu sellői
2001. nyarán egyik haverommal tettünk egy körutazást Franciaországban és a környező országokban. Párizs, Brüsszel, Luxenbourg után, London előtt úgy döntöttünk, hogy leugrunk a tengerpartra néhány napot pihenni, mert a nagyvárosok forgataga alaposan kimerített bennünket. Hosszas autózás után a Brettagne-félsziget alatti Prefailles nevű halászfaluban vertünk sátrat. Este az élet a helyi körhinta és céllövölde körül pezsgett leginkább. Időnként befarolt egy 12 éves vagány srác a motorjával, máskor kisebb szócsatákba keveredtek a különböző gyerekbandák. Az idősebbek nagy hanggal anekdotáztak, iszogattak. Ahogy járkáltam a körhinta és a céllövölde között, egyszer csak szembe sétált egy álomszép 14 év körüli lány olyan erősen kisminkelve, mintha legalább 25 lenne. Mélyen a szemembe nézett és elővette a legcsábosabb mosolyát. Szerettem volna megszólítani, de egyáltalán nem tudtam franciául.
Továbbsétáltam, de egy pillanatig sem tudtam kiverni a fejemből. Lesétáltam a partra, most már apály volt, gyönyörű csillagos ég. Csak álltam egy sziklán és csodáltam a pillanatot, amikor távoli kacarászásra lettem figyelmes. A part homokosabb részén egy csapat tizenéves beszaladt a vízbe. Meztelenül! Akik kint maradtak cigiztek és rendesen alkoholizáltak. Csak álltam és figyeltem őket. A vízben néhány párocska kézen fogva ugrált, ölelgették egymást, aztán mindenki egy irányba kezdett futni, majd heves csókolózásba kezdtek és ez így ment még sokáig. Amikor kiszálingóztak a partra, már páronként, egymástól tíz-tizenöt méterre telepedtek le. Félhold volt, ami pont annyira mutatta őket, hogy nyilvánvalóvá tegye, amit csinálnak, de a részleteket nem engedte láttatni. Megdöbbentő és nagyon izgató helyzet volt.
Szívesen csatlakoztam volna, de kibicként ez lehetetlennek tűnt. Így álldogáltam ott, amikor egyszerre éreztem, hogy mögöttem néz valaki. Nem hittem a szememnek: a lány volt , akit a körhintánál láttam, Franciaország leggyönyörűbb nője!
Mosolyogva mellém állt, én pedig odamutattam, ahol a többiek hancúroztak. Elkezdett franciául beszélni hozzám, és rájöttem, hogy ez a legszebb nyelv a világon. Nagyon nehéz lehet megtanulni, olyan , mint egy elérhetetlen nő! Mondtam neki , hogy Je ne parles pas frances, azaz nem beszélek a nyelvén, majd finoman végigsimítottam a kezem a hajától az arcán át a hátáig, s végül valahogy a csípőjén pihentettem meg. Ő is átkarolt, aztán szembe állva átöleltük egymást. Peregtek a percek, éreztem a szívünk dobbanását, a lélegzetét.
Elkezdtem a nyakát puszilgatni, aztán az arcát, amit viszonzott, és így elvoltunk még egy ideig. Kezdett begerjeszteni a húsos ajka, üde bőre, formás feneke. Legszívesebben letepertem volna, de megpróbáltam uralkodni magamon. Aztán éreztem az édes nyelvét, ahogy a számhoz ér és őrült smárolásba kezdtünk. Mire feleszméltünk már csak mi maradtunk a parton, elsétáltunk a homokosabb részre. Elfoglaltunk egy előmelegített helyet és finoman lehámoztuk egymás ruháit. Forró és hideg volt egyszerre a testünk, reszketeg és buja. Gyönyörű melleinek kerekségét jól megvilágította a hold. Jobb kezével a mellkasom simogatta, azután közelebb húzódott és megcsókolt. Közben keze az ágaskodó hímtagomhoz ért. Nagyon értett a vágykeltés nyelvén, nem tolakodott, mindig csak annyit tett, hogy ne teljesüljön maradéktalanul minden vágyam! Fiatal kora ellenére tapasztaltnak éreztem. Még arra is figyelt, hogy ne feküdjön hanyatt, nehogy a homokszemcsék elárasszák nedvesedő intim nyílását. Mienk volt az este és ki akartuk élvezni minden percét! Csodálatos éjszaka volt.
Másnap folytattuk utunkat Londonba, ahol további izgalmak vártak!
Zoli, Szigetvár
Előző sztorink:
Rossz kislányok a sötét metró kocsiban
Kérem vigyázzanak az ajtók záródnak! Újpest-városkapu következik... Alig , hogy elindult a szerelvény, hirtelen sötétség lett a kocsiban. Csak éppen egy kevés fény szűrődött át a szomszéd kocsikból, pontosan annyi, hogy jól kivehető volt az átellenes ülésen két 15-16 év körüli lány (én 17 voltam), amint felugranak és elkezdenek tornászni a fogódzkodón. Azt is láttam, hogy nincs más a kocsiban. Mire Újpest- városkapuba értünk a két lány velem szemben ült, kacaráztak valamin és csillogó szemekkel mosolyogtak rám. Nem szállt fel senki, a metró elindult. Akkor láttam , hogy a feltépett ülésből a lányok kiszedegetik a szivacsdarabokat és kezdik egymást dobálni. Tudtam, hogy mindjárt én következem, és úgy is lett: egymást dobáltuk egyre hevesebben idétlenül nevetgélve. A metró lassítani kezdett, a kocsi tele volt szivacsdarabokkal, én pedig azt reméltem, hogy senki nem száll be és a fény sem jön vissza. Szerencsénk volt, a metró elindult, és folytathattuk a játékot. A lányok annyira heves támadást indítottak, hogy nekidöntöttek az egyik hosszú ülésnek, én pedig elfeküdtem rajta hanyatt. Ekkor az egyik lány adott az arcomra egy puszit, megsimogatta a hasam és leült szemben a másik mellé. Megállt a metró, benézett egy szakállas úr, de inkább a másik kocsiba szállt. Most csendben voltunk. Amíg robogott a kocsi a sötétben azon gondolkoztam, most hogyan tovább. A sötétbarna hajú lány nagyon tetszett, és a másik is aranyos volt, de az Árpád hídnál leszálltak. Feküdtem a szivacsdarabok közt, és hallottam a felszálló néhány utas megbotránkozását. Nem hagyhattam futni a lányokat, így gyorsan felugrottam és a záródó ajtók között átpréselődve utánuk futottam. Még éppen láttam a lábaikat eltűnni az egyik lépcsőn, majd egy kis futás után mögéjük érve lassítottam. Észrevettek, de csak hátramosolyogtak, nem szóltak semmit. A Margitszigetre mentek?- kérdeztem. Igen!-mondták.
A szigeten egy órán keresztül beszélgettünk, sétáltunk, amikor pedig sötétedni kezdett, egy padon kötöttünk ki. Megint jókedvünk lett, olyan volt, mintha ittunk volna. A szőke lánynak haza kellet mennie, mert a szüleinek megígérte, hogy 9-re otthon lesz. Kikísértük a 26-os megállójába és visszasétáltunk kézenfogva. A pad előtt megálltunk, hátulról átkaroltam, és hallgattuk a madarakat. Mosolygott, és figyelte a sötétülő eget. Finoman a nyakába csókoltam, mire ő egy halk búgó hangot adott ki, aztán megfordult és egyszerűen szájoncsókolt. Benne volt egyszerre minden szenvedély és egy végtelen nyugalom.
A madarak lassan elhallgattak és teljesen besötétedett. Hazakísértem, és megbeszéltük, hogy másnap átmegyek hozzá, mert nem lesznek otthon a szülei. Vittem neki egy bonbon féleséget, és ott folytattuk, ahol este abbamaradt. Kezdtük lehámozni egymás ruháit, azután az ágyon kötöttünk ki. Ne olyan gyorsan, várj!- mondta. És én lassan kezdtem tudatára ébredni, hogy itt valami nagy dolog készül, és nem kéne elszúrni. Kevés tapasztalatomat próbáltam felidézni, hogy legjobb egy tisztásra gondolni közben a közepén egy őzzel, de egész testemben remegtem. Alig bírtam a melltartóját lecsatolni, és már azon gondolkoztam, hogy én egy igazi pancser vagyok, és le kéne lépni. De ő nem támadott le, csak símogatott és én megnyugodtam. Gyönyörű mellei voltak, a kezem pedig már a combjai belső, egyre forróbb területein járt. Lassan ismét érezni kezdtem duzzadó férfiasságom. Ő is. Keze ütemesen, egy ügyes hajlító mozdulattal kombinálva járt fel-le. Közben ujjaim beküzdötték magukat a szoros tangája alá, és egy igazi oázisra leltek. Muszáj volt teljesen levetkőznünk. Nyelvem forró ajkai között cikázott, miközben ő erőteljes vákuumtechnikával illetett. Azt hittem nem élem túl, olyan képtelenül jó érzés volt. Dákóm kőkeményen csillogott, ahogy a szájából kihúztam. Most a szűk, forró, nedves kis puncijához érintettem, majd egy határozott lökéssel szinte tövig nyomtam. Felnyögött, egy kicsit talán a fájdalomtól is, de láthatóan élvezte. Kihúztam egy pillanatra és másodszorra mint a kés a vajban. Indulhat a rockandroll! Lábai a nyakamban himbálóztak, ahogy ütemesen csattant össze az ágyékunk. Egyre gyorsítottunk, de meg kellet néha állnunk egy-egy pillanatra, nehogy túl korán vége legyen. Minél többször kezdtünk újra begyorsulni, annál jobb lett. Lovagló pózra váltva most ő diktálta az ütemet. Egyszer játszadozott, aztán begyorsított, majd helyezkedni kezdett, hogy minden részét érjem. Nagyon tetszett. Aztán átvettem újra az irányítást, és kicsit megemelve a fenekét villámgyors döngölésbe kezdtem. Ez kb. egy percig mehetett, és a lány hangos nyögések közepette hatalmasat élvezett. Magamhoz szorítottam, és kis puszikat adogattunk egymásnak, de nem sokáig. Gyere még! -mondta, és négykézlábbra állva felém emelte feszes popsiját, és most hátulról hatoltam belé. Fogtam a csípőjét és úgy mozgattam, ahogy akartam! Már a látvány is izgatott, ahogy a finom nyílásba benyomultam és újra ki. Most én játszadoztam, de hirtelen arra támadt kedvem, hogy agresszívabb legyek, és jó keményen megdolgozzam ezt a lyukat. Keményem megmarkoltam a a csípőjét és erőből az ágyékomnak nyomtam, aztán újra és újra. Felvettem egy gyors ütemet, és kíméletlenül tartottam, ő meg csak nyögött, néha sikongatott is egy kicsit, de nem álltunk meg! Már érezhetően ziláltunk, fogyott a levegő körülöttünk, de még bírtuk. Megfogtam a haját , és időnként húztam rajta egyet, ezt kevesen szeretik, de ő ettől még jobban beindult. Már inkább ő nyomta rám a punciját, így tarkóra tettem a kezem és úgy löktem egyre hevesebben, amíg ismét el nem élvezett. Már én is a végéhez közeledtem, kihúztam a kemény péniszt és a kezemet húzogatva rajta a hátára és a fenekére élveztem.
Leizzadva, kimerülten és kielégülten pihegtünk. Letörölgettem a hátát. Azután melléfeküdtem, és miközben cirógattuk egymást, elaludtunk. Egy csengetésre ijedtünk fel, azt hittem a szülei jöttek meg, de csak a szomszéd volt. Persze nem nyitottunk ajtót, egy kicsivel később kiszöktem. Mint később kiderült, negyed órával kerültem el a szüleit. Néha van olyan nap, amikor minden jól sül el...
B. Gábor, Budapest
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
